2008. augusztus 18., hétfő

Érinthetetlenem

(villanófényben:)

Várom és jön. És milyen idegen!
Kemény, hisz gyönge. Feszült és törékeny,
mint kiváltképp kényes pohár.
Mint vihar előtt a levegő.
És szépnél szebb. Gyereknél gyermekibb.

(lassított visszajátszás:)

Jön, hiszen várom, várom, hiszen ő jön.
Mégis: alig ismerjük föl egymást, annyira
v a k í t ó , amit érez;
amit tudok.
Úgy ül le, mint aki kiáll:
harcolni, győzni, veszteni kész.
— No, nem.
Gyerek. Gyönyörű. Szigorú. Tudatlan.
— Édesítse, porhanyítsa
lassúbb,
szebb napok sütése,
mint az enyéim.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

“Arra kér­lek tiszta szí­vemből, hogy légy türe­lem­mel szí­ved rej­tel­mei iránt, és igye­kezz úgy sze­retni a kér­dé­se­ket, akár a lezá...