Így kedves, így! Akire könny és
viszontvád nem hatott,
se őrjöngés, se magyarázat,
se néma hónapok,
itt vagyok ujra. Összebújunk
s egy hosszu csók alatt,
melyben kín s dac megolvad, ujra
felfedezem, ki vagy.
Te is most látsz meg. Ami történt,
a perc fölperzseli.
Gonosz a lélek!
Csak a test tud megbocsátani.
2008. december 20., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
“Arra kérlek tiszta szívemből, hogy légy türelemmel szíved rejtelmei iránt, és igyekezz úgy szeretni a kérdéseket, akár a lezá...
-
Hát nem szólhatok szép szemeidről? Annyiszor csodált tekintetedet elfordítanád e költemény tükrétől? Ó, nézz belé! Ez pillantásod – hű lemez...
-
Ha kisfiúnak buzog túl a nedve, mely testdúló szeretkezésre vár, "a kis kakas" mondják rá kedveskedve "no lám, miből lesz a...
-
... Nem lehet, tudod Nem szabad, tudod Üres a mennybolt, kifoszt a fény Ölni kell, tudod Ölelni kell, tudod Meghalni most valahol valakiért ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése