2009. február 10., kedd

Találkozás

Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál velem. 

Kezem fehér kezedben reszketett:
Ó mit mondjak neked? 

Künn nyári alkony bíbora ragyog
És én - veled vagyok. 

A mély homályban rám villant szemed,
Szívem emlékezett! 

E percet százszor hiába lestem én,
És most enyém, enyém! 

Kicsordult szívem, e kristálykehely.
Élet, most ünnepelj! 

Pár kurta bók, egykedvű felelet,
Mit is mondjak neked! 

Mosoly, míg lelkem csöndesen zokog,
Ó perc, szent, átkozott! 

Éreztem, hogy hazug minden dalom,
Nem ismersz angyalom! 

Éreztem, hogy egy álom cserbe hagy:
Az üdvöm nem te vagy! 

Szívemnek hozzád nem lehet joga
Soha, soha, soha!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

“Arra kér­lek tiszta szí­vemből, hogy légy türe­lem­mel szí­ved rej­tel­mei iránt, és igye­kezz úgy sze­retni a kér­dé­se­ket, akár a lezá...