mi nem adtunk egymásnak tárgyakat
ajándékaink alszanak
csak félig nyitod meg önmagad
belőlünk szornyű űr fakad
betöltjük ne félj
nem kérdezem már:
dühödt gyönyörrel
ki helyett szeretsz te
engem
csak tudom
hogy veled nekem úgyis
magammá kell lennem
csak tudom
vagy nem tudom:
akarlak akarom:
szeress úgy hogy jobban fájjon
szeress úgy hogy senki se várjon
szerelmedet ne értse senki
csak te tudd
ez így akar lenni
szeress
essünk most együtt térdre
szeress
úgy hogy
meghaljak
végre
2009. június 5., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
“Arra kérlek tiszta szívemből, hogy légy türelemmel szíved rejtelmei iránt, és igyekezz úgy szeretni a kérdéseket, akár a lezá...
-
Hát nem szólhatok szép szemeidről? Annyiszor csodált tekintetedet elfordítanád e költemény tükrétől? Ó, nézz belé! Ez pillantásod – hű lemez...
-
Ha kisfiúnak buzog túl a nedve, mely testdúló szeretkezésre vár, "a kis kakas" mondják rá kedveskedve "no lám, miből lesz a...
-
... Nem lehet, tudod Nem szabad, tudod Üres a mennybolt, kifoszt a fény Ölni kell, tudod Ölelni kell, tudod Meghalni most valahol valakiért ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése