Nem ígérhetem

Ezt már ismerem. Ezzel már találkoztam valahol.
Ez nem zavar. Ezzel megtanultam együtt élni, akár
a kis guppik az akvárium barna iszapjában hetek óta
mozdulatlanul heverő öreg tarisznyarákkal. Persze,
tudom jól, ettől még a sóvárgás megmarad. A sokszor
elképzelt találkozás, a rátalálás öröme. Most mégis
azt mondom, nem volt hiábavaló. Bár nem ígérhetem
távoli kincsek gyanús ragyogását, egyetlen harang
zúgása még mindig megmentheti a hegyet, melynek
árnyékában délutánonként szabadon engedi öreg
kutyáit a vadász. Boldog vagyok, mert ma éjszaka
végre kiderül, hogy a bennünket összetartó ég ígérete
mire elég, de ha kell, átlátszó tenyérrel én is eleresztelek
majd, akár a vándorló évszakokat kedvenc madaraink.
Hamarosan indulok, de azt, hogy a macskáknak estére
kitett csirkefejektől nem félek, még nem mondanám