...
Ha vele szembenézek. Igen, csak látni, látni! Még mindig
nézni! Még egyre kiváncsi vagyok rád, régi és új és újabb
élet, egész világ! Csak az tud, aki lát. És ne hagyj el,
kíváncsiság! És még tovább!
Még egyre nézzek, még egyre lássak! És bízni benned! És nem
hinni semmilyen áltatásnak, csak a szememnek! Mert úgy
kellett most ez az etruszk szarkofág és az, amit jelent! A
remény, hogy azt, ami ellenünk valahonnan megindul és győzni
rendeltetett, mégiscsak kivárjuk állva. S hogy nem vesztem
el, amiben hittem. És az nevet, aki utoljára nevet. S hogy
védjük az életet, amíg lehet s talán egy kicsit azon is túl.
S ha másunk nem és másutt nem, ha már nem leszünk, hát
valahol odalent még a kiszáradt koponyánk is nevet. És
fütyülünk, fütyülünk a halálra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése