2010. március 6., szombat

Volna még

pedig volna még 
volna még valami 
mondanivalóm 
a nyíló nárcisz- 
mezőkről például 
az alkonyi szélben 
riadtan lobogó 
hegyi füvekről 
a hegyekről a folyókról 
égről földről 
a tengerekről 
az óceánok alatt 
vergődő tűzhányókról 
a szerelem végtelen 
napéjegyenlőségeiről 
amikor az idő is 
ellankad mint a patak 
ha szomját oltja 
benne a szarvas 
egyszóval kettőnk 
dolgáról az emberiség 
nevében volna még
talán volna még 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

“Arra kér­lek tiszta szí­vemből, hogy légy türe­lem­mel szí­ved rej­tel­mei iránt, és igye­kezz úgy sze­retni a kér­dé­se­ket, akár a lezá...