Rendet kéne tenned már az évszakok között
soraid megint konganak mint éjjelente a hold
ismeretlen zene szűrődik a fák lombjaiból
ismeretlen halottak sétálnak álmaidban
Megint félistenek és farkasemberek kora
még két örökkévalóság a holnapután
falramászó hangyák fülelnek mozdulatlanul
az esztendők elvesztik jelentőségüket
-- -
Szökjünk barátom szegjünk szerződéseket
evilág fehér zajából szökjünk tovább
a téridő az utcatáblák a kutatható galaxisok közül
a valóság nélküli oszlopok a mondhatatlan csillagképei
a konyhai vízcsöpögések elől
hagyjuk itt legalább ezt a várost
ahol csak köszönőemberek és befalazottak
-- -
Az ismeretlen fajnak volnál ivadéka
a föld túloldalán a másik
a létező lelkiismeret és ami nála is fontosabb
kicsit a világ és én is kicsit
Látod verebek ragyognak
látod gyönyörű nyakkendőtűk ragyognak
(szeretnéd széjjelebb húzni a rést
koporsódon melyet rádszögezett a mániákus idő)
Új lapokat életet kellene kezdeni
világűr-süketen vakon
tündöklők és végelgyengülők között
vértanú-elmédet odahagyva
---
Megint határ határok tükrök fényessége
megint feket varjak a jövendő tél öregasszonyai
megint napihírek egy hatvan évvel ezelőtti újságból
válladon reggelre ismeretlen sebek
fejedben halott költők a halmozottan fogyatékos időben pedig
sorsodnál is lényegtelenebb történetek zajlanak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése