próbáld ki: a halál árnyékából ha nézed
minden perced mint az ünnep: a búcsú ünnepe
nem kell ehhez a múlt gyönyöreit idézned
csak megülni nyugton a napon és nagyon együtt lenni
a csönddel s így kivárni míg színültig telsz vele
valami gyomnak a leveses szárát lesni
ahogy telik erősödik vagy már fonnyadni kezd
míg meg nem szólít majd a tökéletes semmi
ha már annyi béke összegyűlt ott benn a néma fényben –
miképp a lassan aranyosodó szőlőgerezd
begyűjti a fényt és édesül: észrevétlen
ahogyan a fű nő (tudod ami majd leszárad)
így készülni arra hogy könnytelen elérjen
– vagy boldogan! – hogy körbenézel s bezárod az egészet
mint régi augusztusokban a nyaralóházat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése