2009. július 1., szerda

"Először is, a másik ember nem becsap minket, nem is nekünk akar csalódást okozni. Pusztán járja a saját élete labirintusát. Tele vagy kétségekkel, félelmekkel, de rá haragszol, pedig vele is csak ezt történik, neki is vannak kétségei, félelmei, feldolgozatlan dolgai és próbál velük valamit kezdeni, ez hol így sikerül, hol úgy. 
Az egyetlen helyes megoldás - legalábbis az általam ismert - a szív megnyitása és a szeretet szabad áramlása. És igen abban még az is benne van, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy mi elképzeltük, talán ismét "csalódni" fogsz, a szeretet úgy néz ki rizikós. De csak úgy néz ki, mert a rizikókon, a fájdalmakon keresztül tanuljuk meg megnyitni a szívünket az életre, a szerelemre, a másikra, a többi emberre, saját magunkra. Így tanuljuk meg azt, hogy a másik nem felelős a mi boldoságunkért, mert az bennünk van, így tanuljuk meg, hogy a másik azért okozott fájdalmat, mert belül már amúgy is fájtunk és ő csak rátapintott. Ez megtörténik sokszor, s valahányszor ilyenkor azt választjuk, hogy de mégis újra merünk szeretni, nem fontolgatva, félig-meddig, hanem igazűból, tiszta szívvel, nyitottan akkor varázslat történik és a szeretet csodája átjárja a világot.
Felejtsd el a biztonságot, nincsen olyan, illetve van, az, hogyha realizálod, hogy minden érted történik, még az is, amiről elsőre úgy látszik fájdalmas. Merj szeretni, mert nélküle csak félig élsz."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

“Arra kér­lek tiszta szí­vemből, hogy légy türe­lem­mel szí­ved rej­tel­mei iránt, és igye­kezz úgy sze­retni a kér­dé­se­ket, akár a lezá...