Királyfi, téged is már rég elvesztettelek.
Mi maradt meg belőled? Egy cetlin a neved,
a cigarettád íze, az erős mozdulat,
ahogy magadhoz vontál. És talán a tudat,
hogy miattad olvastam Hajnóczy könyveit.
S bár vissza nem hozhatlak, rajtunk már nem segít,
de él bennem egy emlék, és gyakran álmodom,
hogy tenyeredből itatsz egy nyári hajnalon.