begyűr a hullám partnak ér a dunyha
nagy bögre tejben voltunk a meleg
csak bámulok hajdanvolt illatunkra
s nem állom ki a tekintetemet
futok át rajta négy nyolc tizenegy
ha dolgozom a szám ég nem a munka
egymás ágyában meghalunk ma
s holnap beeresztjük a hideget

ha hittem volna gyökeret eresztek
s most kéne biztos kézzel összetart
megint a szélén valami eresznek
nagyon keszeg kapaszkodások esnek
csutak fejemre rozsdaszép vizek
hát így van fel a kéz mikor kitárt