2010. március 1., hétfő

A reggel elveszi a szavakat

(1)

Aki most hirtelen megáll az ablakunk
alatt és fölnéz, téved.
Én mégis egyfolytában bocsánatot
akarok kérni, aztán ezt is

inkább az időjárásra fogom.
Pedig egészen megszerettelek,
de nem tehetek róla, van ez a rosszabb
kezem, ami folyton bántani akar.
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

“Arra kér­lek tiszta szí­vemből, hogy légy türe­lem­mel szí­ved rej­tel­mei iránt, és igye­kezz úgy sze­retni a kér­dé­se­ket, akár a lezá...